Washington részesedést szerezne az OpenAI-ban
Washingtonban olyan tárgyalások zajlanak, amelyek alapjaiban rendezhetik át az AI-szektor és az amerikai kormány kapcsolatát: a hírek szerint a Fehér Ház és az OpenAI arról egyeztet, hogy az állam részesedést szerezzen a mesterséges intelligencia területén meghatározó vállalatban. A terv szerint a részvények egy újonnan létrehozandó Közösségi Vagyonalapba kerülnének, amelyen keresztül az amerikai lakosság közvetlen módon részesedhetne az AI-boom által termelt gazdasági nyereségből. Sam Altman vezérigazgató már több magas rangú politikussal, köztük Bernie Sanders szenátorral és Trump kormányzati tisztviselőivel is megvitatta a javaslatot, amely korábban már az OpenAI áprilisi szakpolitikai dokumentumában is körvonalazódott, mint az iparág és a társadalom közötti újfajta partnerség alapja.
A koncepció hátterében az az elképzelés áll, hogy az AI-fejlesztésekből származó hatalmas vagyoni előnyöket ne csupán egy szűk vállalati kör, hanem a közösség is élvezhesse. Az iparági támogatók jelenleg egy 1 és 5 százalék közötti részesedés átadásának lehetőségét vizsgálják, ami jelentős mérséklést jelent a korábbi radikálisabb felvetésekhez képest, mint amilyen például Bernie Sanders javaslata volt az AI-laborokra kirótt egyszeri 50 százalékos részvényadóra vonatkozóan. Donald Trump elnök kifejezetten támogatóan nyilatkozott a kezdeményezésről, kiemelve, hogy a lépés egyfajta szoros partnerséget alakíthat ki a közvélemény és a technológiai szektor között, miközben gazdasági fellendülést ígér az amerikai polgárok számára.
A terv azonban komoly szakmai és etikai vitákat generált, mivel a kritikusok szerint az állam és a magánvállalatok ilyen mértékű összefonódása egészségtelen folyamatokat indíthat el. David Sacks, az amerikai AI-ügyek korábbi vezetője például élesen ellenezte a lépést, arra figyelmeztetve, hogy ez csak felgyorsítja azt a vállalati-kormányzati összeolvadást, amely felé az iparág már amúgy is tart. A probléma gyökere az összeférhetetlenség kockázata: ha a kormányzat egyszerre lesz szabályozó hatóság és az OpenAI közvetlen tulajdonosa, amelynek profitjában maga is érdekelt, az súlyos kérdéseket vet fel a tisztességes piaci verseny és az objektív szabályozás tekintetében. Bár az ötlet elméletben hatékony eszköz lehetne az AI-val kapcsolatos romló közhangulat javítására, a megvalósítás gyakorlati nehézségei és az átláthatósági aggályok miatt a szakértők szkeptikusak, különösen addig, amíg az ígért pénzügyi előnyök kézzelfogható módon el nem jutnak az amerikai háztartásokhoz.
- Az Axios jelentése szerint az iparági támogatók 1-5%-os részesedést fontolgatnak, ami jóval elmarad Bernie Sanders szenátor korábbi, az AI-laborokra kivetni kívánt egyszeri 50%-os részvényadójától.
- Sam Altman vezérigazgató a múlt héten Sandersszel és Trump tisztviselőivel is találkozott, hogy megvitassa az ötletet, amely az OpenAI áprilisi szakpolitikai dokumentumában már részletesen szerepelt.
- Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott: „Ez szinte egyfajta partnerséggé válik az amerikai nyilvánossággal… és ez gyönyörű dolog lenne… Gazdaggá tenné őket.”
- David Sacks, az amerikai AI-ügyek korábbi vezetője ellenezte a lépést, mondván, ez csak „felgyorsítja azt a vállalati-kormányzati összefonódást, amely felé amúgy is csúszunk”.
A jólét elosztása elméletben jól hangzik, különösen úgy, hogy az AI-val kapcsolatos közvélemény folyamatosan romlik. Azonban egy olyan kormányzat, amely tulajdonosa az OpenAI-nak, profitál belőle és szabályozza is azt, kiváló táptalaja az összeférhetetlenségi konfliktusoknak. Amíg a pénz ténylegesen meg nem érkezik az átlagos amerikaiak számlájára, addig szkeptikusak maradunk. ---