Történelmi elemzés arról, miért valószínűtlen, hogy az AI felváltja az emberi munkahelyeket

A szövőszékek 1675-ös gépesítése óta folyamatosak az aggodalmak a munkahelyek megszűnése miatt, valahányszor egy új technológia kerül előtérbe. Valójában a „ludditák” kifejezés a 19. századi angol textilmunkások mozgalmára utal, akik ellenezték bizonyos költségkímélő gépek használatát, és azokat gyakran titkos rajtaütések során megsemmisítették. A történelem persze egészen másképp alakult, hiszen a globális gazdaság – és a foglalkoztatottság – exponenciálisan növekedett a luddita mozgalom óta eltelt évtizedekben és évszázadokban.

Egy közelebbi példáért érdemes megnézni, mit tettek az ATM-ek a banki pénztárosokkal. Az 1980-as és 1990-es években a banki pénztárosoknak minden okuk megvolt azt hinni, hogy az ATM-ek feleslegessé teszik őket, mivel átveszik munkájuk legfontosabb részét: a készpénz számlálását és kifizetését. Az adatok azonban az ellenkezőjét mutatják: ahelyett, hogy munkanélkülivé tették volna a banki pénztárosokat, az ATM-ek növelték a keresletet irántuk, mivel csökkentették a bankfiókok működtetési költségeit. A fiókok alacsonyabb működési költsége azt jelentette, hogy a bankok több fiókot nyitottak, és több pénztárost vettek fel a működtetésükhöz. A városi területeken a bankfiókok száma több mint 40%-kal nőtt.

Az új technológiák kontraintuitív természete miatt előfordulhat, hogy bizonyos munkaköröket – vagy azok egyes részeit – megszüntetnek, de új munkahelyeket is teremtenek, és produktívabbá teszik a meglévő munkakörökben dolgozókat. Ahogy egyes munkakörök eltűnnek a történelem süllyesztőjében, újak jelennek meg a helyükön. David Autor, az M.I.T. közgazdászának tanulmánya rávilágít a munkaerőpiac dinamikus természetére: a 2018-ban létező munkahelyek meglepő módon 60%-a nem létezett 1940-ben.

Legközelebb, amikor egy vészjósló véleményt hall arról, hogy az AI mindannyiunk munkáját elveszi, tartsa szem előtt a fenti tényeket, vegyen egy mély levegőt, és folytassa a napját.