Terv a sérülékeny AI-számítógépek világűrbe juttatására

Az emberiség már évtizedekkel ezelőtt meghódította a Holdat, ám a világűrbe juttatott számítástechnikai eszközök fejlődése meglepő módon messze elmaradt a földi innovációktól. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozhat a SpaceX július 10-re tervezett Transporter 11 küldetésével. Egy Aethero nevű startup ugyanis arra készül, hogy az eddigi legerősebb AI-képes processzort juttassa pályára, amellyel alapjaiban alakíthatják át az űrkutatás adatfeldolgozási módszereit. A projekt nem csupán a nyers számítási kapacitásról szól: a Cosmic Shielding Corp (CSC) innovatív, 3D-nyomtatott védőpajzsa teszi lehetővé, hogy a modern Nvidia chipek túléljék a kozmikus sugárzás pusztító hatásait.

Joggal merülhet fel a kérdés, miért használunk még ma is sokszor elavult technológiát a legdrágább űreszközökben. A NASA Orion űrhajója például, amely a tervek szerint egyszer majd asztronautákat visz a Marsra, egy olyan IBM processzorra támaszkodik, amely eredetileg még 2002-ben jelent meg. Ennek oka a végletes megbízhatóság iránti igény: a világűr sugárzással teli környezetében a hagyományos szilícium chipek pillanatok alatt meghibásodhatnak vagy teljesen tönkremehetnek. Ez a kényszerű technológiai konzervativizmus azonban súlyos árat követel a hatékonyság terén. Jelenleg a megfigyelő műholdaknak gyakran hosszú órákig tart, mire a hatalmas mennyiségű nyers adatot eljuttatják a földi állomásokra, ahol a tudósok végre megkezdhetik az érdemi elemzést.

Az Aethero és a CSC együttműködése pont ezt a szűk keresztmetszetet kívánja felszámolni. Az AetherNxN névre keresztelt rendszer egy speciálisan átalakított Nvidia chipet használ, amelynek GPU egysége képes a legösszetettebb AI-feladatok elvégzésére is közvetlenül az űrben. A CSC által biztosított 3D-nyomtatott sugárvédelmi pajzs olyan biztonsági réteget von a törékeny hardver köré, amely korábban elképzelhetetlen volt. Ha a júliusi start sikeres lesz, ez a hardver válik a világűr leggyorsabb AI-processzorává, lehetővé téve, hogy az adatfeldolgozás ne a Földön, hanem már a pályán, közel valós időben történjen meg.

Ez a technológiai ugrás messze túlmutat a puszta sebességnövekedésen. Az AI-képes számítógépek lehetővé teszik a valóban autonóm űrkutatást, ahol egy szonda önállóan képes felismerni és kategorizálni aszteroidákat, bolygókat vagy akár a veszélyes űrtörmelékeket. A rendszer a jelenlegi biztonsági megoldásoknál sokkal nagyobb precizitással képes előre jelezni a mechanikai meghibásodásokat és az esetleges rendszerzavarokat is. A jövőben ezek az intelligens eszközök előszűrik majd a gigantikus adatmennyiséget, és csak a valóban releváns, tudományos szempontból értékes információkat küldik vissza a Földre, ezzel drasztikusan felgyorsítva az univerzum titkainak feltárását.