Kutatás vizsgálja az emberi kognitív lassúságot és annak összefüggését az AI-kockázatokkal
A CalTech kutatóinak tanulmánya azt a paradoxont vizsgálja, hogy bár az emberek hatalmas mennyiségű szenzoros információt dolgoznak fel (1 gigabit/s), a gondolkodásuk hihetetlenül lassú (körülbelül 10 bit/s). A szerzők érvelése szerint az emberek egy olyan ökológiai fülkéhez alkalmazkodtak, ahol a világ elég lassan változik a túléléshez ezen a sebességen is. Ez a kognitív szűk keresztmetszet arra utal, hogy az emberi párhuzamos szenzoros rendszerek előnyt élveztek a gyors, sorozatos döntéshozatallal szemben.
- A gépelés információs áteresztőképessége nagyjából 10 bit/s, a Rubik-kocka kirakóknál pedig 11,8 bit/s.
- A memorizálási kihívások során ez az érték mindössze 5 bit/s (általános) és 18 bit/s (kártyapaklik esetén).
- Az emberek valószínűleg azért fejlődtek így, mert őseink környezete kényelmes tempóban változott.
- A 10 bit/s-os sebességre jellemzően csak a legrosszabb túlélési helyzetekben van szükség.
Miért fontos?
Az AI-kockázatok melletti legerősebb érv az emberi és a gépi gondolkodás sebessége közötti hatalmas szakadék. Az olyan infrastruktúrákat, mint az utak és hidak, 10 bit/s-os lényekre tervezték; ha az AI-rendszerek kilobit/s sebességgel működnek, e két sebesség találkozása katasztrofális lehet az emberek számára, hasonlóan egy autópályán átkelni próbáló csigához. ---