Egy adatmérnök a ChatGPT és AI eszközök segítségével készített rákkutatási vakcinát kutyájának
Egy adatmérnök biológiai háttér nélkül. Egy mentett kutya tele daganatokkal. Egy chatbot. Mi baj történhetne? Paul Conyngham 2019-ben fogadta örökbe Rosie-t, egy staffordshire terrier-shar pei keveréket egy sydney-i menhelyről. 2024-ben halálos hízósejtes daganatot diagnosztizáltak nála. A kemoterápia és a műtét lassította, de nem állította meg a betegséget. Ezért Conyngham, aki 17 éve foglalkozik gépi tanulással, megnyitotta a ChatGPT-t, és nem adta fel. Mire a végére ért, több tízezer dollárt költött el. Ami ezután következett, az egyik legfigyelemreméltóbb AI-történet, amit valaha láttunk. A teniszlabda nagyságú daganat Rosie lábán a felére zsugorodott. Újra kergeti a nyulakat. Vezető tudósok lenyűgözőnek nevezték az esetet. A New South Wales-i Egyetem (UNSW) egyik professzora feltette a kérdést: ha ezt meg tudjuk tenni egy kutyáért, miért nem vezetjük be ugyanezt a rákos embereknél?
- A ChatGPT immunterápiát javasolt, és az UNSW Ramaciotti Genomikai Központjához irányította őt.
- 3000 dollárt fizetett Rosie DNS-ének szekvenálásáért, majd adatfeldolgozó csatornákon keresztül azonosította a pontos tumormutációkat.
- A Google DeepMind AlphaFold-ját használta a mutált fehérjék leképezéséhez és a potenciális gyógyszercélpontokhoz való illesztéséhez.
- Amikor az első gyógyszeropciót a gyártó elutasította, irányt váltott, és kutatókat kérdezett az mRNS-vakcinákról.
- Az UNSW RNS Intézete az ő féloldalas képlete alapján szintetizált egy egyedi mRNS-vakcinát Rosie számára.
- 10 órát vezetett Rosie első injekciójáért decemberben.
Rosie története egy sokkal nagyobb dolog bizonyítéka. Egy nem-biológus AI eszközök tárházát használva hónapok alatt végzett el olyasmit, ami egy kutatócsoportnak évekbe telt volna. Az általa használt eszközök pedig nem ismeretlenek. Conyngham munkáját az UNSW kutatói a „citizen science” (lakossági tudomány) kiváló példájaként említik. ---