Bernie Sanders törvényjavaslatot terjeszt elő az AI-cégek köztulajdonba vételéért
Bernie Sanders amerikai szenátor nemrégiben a New York Times hasábjain tette közzé az American A.I. Sovereign Wealth Fund Act törvényjavaslatának tervezetét, amely alapjaiban írná át az AI-szektor működését és tulajdonviszonyait. A radikális elképzelés értelmében a kormány az érintett AI-vállalatok részvényeinek felét egy állami közalapba terelné át. Ezzel a lépéssel az amerikai állam nemcsak jelentős szavazati joghoz és igazgatósági helyekhez jutna az olyan meghatározó piaci szereplőknél, mint az OpenAI, az Anthropic vagy az xAI, hanem a vállalatok által termelt hozamokat közvetlenül az amerikai állampolgárok között osztaná szét, biztosítva számukra a technológiai fejlődés gazdasági előnyeit.
Sanders a javaslatát egyfajta, részvényekben realizált egyszeri adóként definiálja, amely a nemzeti vagyoni alapok koncepciójából merít. Példaként említi a híres norvég olajalapot, valamint az alaszkai lakossági olajosztalékok rendszerét, amelyek már bizonyították, hogy a természeti erőforrásokból származó bevételek sikeresen forgathatók vissza a társadalom jólétébe. A szenátor érvelése szerint az AI esetében pontosan ugyanez a logika alkalmazandó: mivel a mesterséges intelligencia modellek képzése az emberiség évezredek alatt felhalmozott tudására, kreativitására és kollektív munkájára épül, ez a hatalmas érték nem összpontosulhat kizárólag egy szűk elit vagy néhány tech-óriás kezében. Az AI-laborok korábbi, elméleti nyilatkozatai – amelyekben maguk is felvetették az univerzális alapjövedelem vagy közalapok létrehozásának gondolatát az AI által generált profit elosztására – szintén alátámasztják, hogy a probléma létezik, és megoldást igényel.
A javaslat időzítése korántsem véletlen, hiszen a közvélemény az AI-val kapcsolatban egyre inkább elégedetlen, miközben a piacot a tech-óriások és a meghatározó startup-ok dominálják. A legnagyobb AI-laborok tőzsdei debütálásai, illetve a kockázati tőke beáramlása sok esetben olyan magas értékeléseket eredményez, amelyek szinte teljesen ellehetetlenítik a kisbefektetők részvételét a technológiai boom gazdasági sikereiben. Sanders aggodalmai tehát a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség kérdését érintik. Bár a technológiai szektor részéről várhatóan komoly ellenállásba ütközik majd az elképzelés, a vitaindító kezdeményezés rávilágít arra a feszültségre, amely az AI óriási gazdasági potenciálja és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése között feszül. Kérdéses, hogy a törvényhozás képes lesz-e ilyen mértékű tulajdonjogi átrendeződést kiharcolni, ám a vita az AI-technológiák közös javakként való kezeléséről elkerülhetetlenné vált.
- Sanders az elképzelést egyfajta, részvényekben begyűjtött egyszeri adóként keretezte, amellyel a kormány szavazati jogot és igazgatósági helyet szerezne az OpenAI-nál, az Anthropicnál és az xAI-nál.
- Sanders az AI-laborok korábbi nyilatkozataira hivatkozik, amelyek maguk is felvetették a közalapok vagy az "univerzális magas jövedelem" ötletét az AI által generált haszon elosztására.
- Példaként említette a norvég 2 billió dolláros olajalapot és az alaszkai lakossági olajosztalékokat, mint a "nemzeti vagyonból való részesedés" biztosításának módjait.
- Sanders szerint: "Az AI egy olyan közös erőforrásra épül, amely sokkal értékesebb az olajnál: az emberiség felhalmozott tudására, kreativitására és munkájára."
Mivel az AI-val kapcsolatos közhangulat jelenleg mélyponton van, és a legnagyobb AI-laborok tőzsdére lépései olyan értékelésekkel történnek, amelyek alig hagynak teret a kisbefektetőknek, Sanders aggodalmai az átlagemberek kimaradásával kapcsolatban megalapozottak. Az viszont már más kérdés, hogy sikerül-e rávenni az AI-laborokat a részvényeik 50%-áról való lemondásra. ---