Az AI segít a tudósoknak a bálnák nehezen megfogható beszédének megfejtésében

Az utóbbi időben az AI rohamléptekkel hódítja meg a legkülönbözőbb tudományos területeket, most pedig egy egészen lenyűgöző áttöréshez segítette hozzá a tengerbiológusokat. Az MIT kutatói a nonprofit Project CETI szervezet közreműködésével sikeresen alkalmaztak egy speciális AI modellt az ámbráscetek komplex kommunikációjának megfejtésére. Az állatvilág legnagyobb agyával rendelkező élőlények a sötét óceáni mélységekben morzekód-szerű kattogásokkal kommunikálnak egymással, ám a beszélgetéseik sebessége eddig követhetetlen volt az emberi fül számára. A legújabb mesterséges intelligencia alapú kutatásoknak köszönhetően azonban végre közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük a bálnák rejtélyes nyelvét.

A kutatók a földönkívüli életet kutató SETI Institute mintájára létrehozott Project CETI keretében hatalmas adatbázist gyűjtöttek össze: összesen kilencezer bálnafelvételt tápláltak be egy speciálisan erre a célra kifejlesztett AI modellbe. A technológia feladata az volt, hogy rejtett mintázatokat keressen ezekben a hangsorokban. Az áttörést az hozta meg, amikor a modell képes volt hajszálpontosan megjósolni egy-egy adott hangfelvétel következő szekvenciáját. Ez a predikciós képesség egyértelműen bizonyítja, hogy a bálnák kommunikációja rendkívül szervezett struktúrára épül. Ez a legelső alkalom a tudomány történetében, hogy a szakemberek dokumentálni tudták, amint egy állat különböző hangokat egymáshoz illesztve úgynevezett jelentéssel bíró egységeket hoz létre. Ez a folyamat kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan az emberi nyelvben a szótagokat szavakká formáljuk. A kutatás rávilágított arra is, hogy ezeknek a bálna-szavaknak a jelentése a ritmustól, a tempótól és egyéb akusztikus jellemzőktől függően dinamikusan változik.

A kommunikáció ezen magas szintje szorosan összefügg az ámbráscetek rendkívül szociális életmódjával. Ezek a tengeri emlősök szoros családi egységekben, közösen vándorolnak az óceánokban. A nyelvi struktúra fontossága például akkor mutatkozik meg leginkább, amikor egy anya elhagyja a csoportot, hogy élelmet keresni induljon a mélybe. Ilyenkor a távozása előtt részletesen kommunikál a család többi tagjával, hogy megbizonyosodjon róla: a hátramaradó kicsinyek biztonságban lesznek a rájuk leselkedő veszélyektől, például az óriáskalmároktól vagy a kardszárnyú delfinektől. Az MIT és a Project CETI közös AI-kísérletéből származó rendkívüli felismerések alapjaiban formálják át a gondolkodásunkat. Nemcsak újabb fontos szempontokat adnak a nyelv és az intelligencia közötti mély kapcsolatról szóló tudományos vitákhoz, hanem egyértelműen bizonyítják azt is, hogy távolról sem az ember az egyetlen rendkívül intelligens és összetett nyelvvel rendelkező lény a Földön.