Az AI segít a kutatóknak megfejteni az ősi Gilgames-eposz töredékeit

A generatív AI forradalmasítja a múltkutatást, hiszen a technológia segítségével a történészek olyan ősi rejtélyeket is megfejthetnek, amelyek évezredek óta megoldhatatlan feladatot jelentettek a szakértők számára. A kutatók jelenleg a több mint 3000 éves mezopotámiai Gilgames-eposz rekonstruálásán dolgoznak, amely a világ egyik legelső ismert irodalmi alkotása. Mivel az asszíriológusok által fellelt több ezer agyagtábla-töredék rendkívül töredezett, a narratíva összeillesztése eddig lehetetlennek bizonyult, és a becslések szerint a történet körülbelül egyharmada továbbra is rejtély maradt. A mesterséges intelligencia integrálásával azonban most új fény derülhet az ősi szövegekre.

A Müncheni Egyetem kutatócsoportja még 2018-ban indította el azt a projektet, amelynek keretében gépi tanulást alkalmaznak az eposz 1500 különböző töredékének párosítására és rendszerezésére. A technológia alkalmazása látványos eredményeket hozott: a rendszer képes azonosítani azokat a mintázatokat és összefüggéseket az agyagtáblák szövegében, amelyeket az emberi szem sokszor észre sem vesz. Az eddigi munka során a kutatóknak már 100 olyan sort sikerült azonosítaniuk és helyreállítaniuk, amelyek korábban ismeretlenek voltak, vagy a homály fedte őket. Ez a technológiai áttörés nem csupán a Gilgames-eposz esetében hozott sikert, hiszen az algoritmusokat már más történelmi szövegek, köztük középkori zenék és ősi babiloni himnuszok megfejtésére is sikeresen alkalmazzák.

A kutatás jelentősége messze túlmutat a puszta filológiai örömön, hiszen a szövegek pontosabb ismerete alapjaiban változtathatja meg a világvallásokról alkotott képünket. Az eposz tartalmaz egy híres szakaszt egy globális özönvízről és egy emberről, aki bárkaépítéssel vészeli át a kataklizmát, ami számos későbbi vallási hagyományra is nagy hatással lehetett. Azzal, hogy az AI segítségével sikerül kitölteni a hiányzó narratív réseket, tisztább és részletesebb képet kaphatunk az emberiség kulturális és vallási gyökereiről. A módszertan sikeressége rámutat arra, hogy a gépi tanulás nemcsak a jövő technológiai vívmányainak motorja, hanem a történelem megőrzésének és megértésének egyik leghatékonyabb eszköze is, amely lehetővé teszi a töredezett múlt összefüggő narratívává formálását.