MI Történik?

Az ámbráscetek agya a legnagyobb az állatvilágban. És agyukat jól kihasználják, morze-kódszerű kattogásokat használnak a kommunikációra az óceán sötét mélységeiben. A tudósok évek óta gyűjtenek hangfelvételeket a bálnákról. De eddig nem sikerült megfejteniük nyelvük árnyalatait, mert a bálnák olyan sebességgel csevegnek, amit ember nem tud követni. Egészen mostanáig… Az MIT kutatói és a non-profit Project CETI (a SETI Institute, az univerzumon kívüli életet kereső szervezet mintájára) 9000 bálnafelvételt tápláltak be egy speciális AI modellbe, majd mintázatokat kerestek. Végül a modell pontosan meg tudta jósolni egy adott felvétel következő szekvenciáját – ami arra utal, hogy a bálna kommunikációja rendkívül szervezett. Ez az első alkalom, hogy a tudósok dokumentálták, hogy egy állat hangokat illeszt össze „értelmes egységekké” – azaz különböző szótagokat kapcsol össze szavak építésére. Az emberi nyelvhez hasonlóan a „szavak” jelentése is változni látszik a ritmustól, tempótól és egyéb jellemzőktől függően. Bizonyos bálnafajok rendkívül társas lények, és szoros családi egységekben utaznak. Amikor egy anya elindul élelmet keresni, először kommunikál egy családtaggal, hogy biztosítsa, megvédik gyermekeit az óriáskalmároktól, kardszárnyú delfinektől és más fenyegetésektől.