Az AI és a hangok használata a korallzátonyok megőrzésére

Ha olyan helyekre gondolunk, ahol mindenképpen szükségünk lehet füldugóra, valószínűleg egy pörgős heavy metal koncert, egy hangos építkezés vagy egy repülőgép utastere jut eszünkbe először. A tengerbiológusok most arra kérnek minket, hogy vegyünk fontolóra egy másik, meglepően zajos környezetet is: az óceánt. Ha az óceán mélye alapvetően zajos, akkor a korallzátonyok egyenesen a tengerfenék nyüzsgő éjszakai klubjainak tekinthetők. Steve Simpson, a Bristoli Egyetem professzora rámutatott, hogy ezeken a zátonyokon több ezer halfaj él, amelyek pukkanó, csiripelő és kuruttyoló hangokat kiadva kommunikálnak egymással. A világ számos pontján azonban ezek a zátonyok mostanában kísértetiesen elcsendesednek, ami a klímaváltozás, a túlhalászás és egyéb káros tényezők miatti pusztulásuk egyértelmű jele. Ez hatalmas problémát jelent, hiszen a korallok az óceán felszínének mindössze zéró pont egy százalékát borítják, mégis az összes tengeri faj negyedének adnak otthont. Annak érdekében, hogy kiderítsék, mely zátonyokat fenyegeti leginkább a végzetes pusztulás veszélye, Simpson és kollégái a DeepMind csapatával együttműködve kezdtek el akusztikus nyomok után kutatni.

Annak érdekében, hogy kiderítsék, mely korallzátonyokat fenyegeti a legnagyobb veszély, a kutatók a legújabb technológiai vívmányokhoz fordultak. Egy nagyszabású projekt keretében önkénteseket kértek fel arra, hogy hallgassanak meg négyszáz órányi hangfelvételt, amelyeket a világ különböző pontjain található zátonyoknál rögzítettek. A résztvevőknek minden alkalommal kattintaniuk kellett, amikor valamilyen zajt észleltek, ami a tengeri élőlények jelenlétére utalt. Az így összegyűjtött hatalmas adatmennyiséget egy SurfPerch nevű AI modellbe táplálták be, amely a folyamat során megtanulta önállóan is felismerni és elkülöníteni a halak jellegzetes hangjait. Érdekesség, hogy a SurfPerch az elemzések során madárdalokat is vizsgál, mivel azok akusztikai szempontból rendkívül hasonlók a halak által kiadott hangfelvételekhez, ez a módszer pedig jelentősen javítja az alkalmazott AI modell pontosságát.

Ez a kezdeményezés nem korlátozódik a zárt kutatólaboratóriumokra, ugyanis a Calling in Our Corals weboldalon keresztül mostanra bárki bekapcsolódhat a munkába, és közvetlenül hozzájárulhat a globális projekthez. Az összefogásnak és a fejlett technológiának köszönhetően a kutatók már most kézzelfogható eredményeket értek el. Az AI által elemzett akusztikus nyomok segítségével a tudósok pontosan ki tudták mutatni, hogy mely helyreállítási erőfeszítések és védelmi intézkedések bizonyultak a leghatékonyabbnak az olyan kritikus területeken, mint a Fülöp-szigetek, Indonézia, vagy éppen Ausztrália híres Nagy-korallzátonya. Az adatokon alapuló felismerések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a jövőben célzottan és hatékonyan menthessük meg a tengeri élet ezen létfontosságú oázisait a teljes elnémulástól és a végleges pusztulástól.