Az AI-cégek 139 ezer film feliratát használták fel betanításhoz, felbőszítve a forgatókönyvírókat

Újabb komoly szerzői jogi konfliktus van kibontakozóban a mesterséges intelligencia iparágában, ezúttal a hollywoodi forgatókönyvírók és a techvállalatok között. Kiderült ugyanis, hogy az AI-cégek több mint 139 ezer film és televíziós műsor feliratát használták fel a különböző nyelvi modellek betanításához. Bár nem a hivatalos, teljes gyártási forgatókönyveket építették be a tréningadatbázisokba, a feliratok engedély nélküli felhasználása óriási felháborodást váltott ki a szakmában. A tartalomgyártók és a hírügynökségek után most a tévés és filmes írók is fontolgatják, hogy jogi lépéseket tesznek a szerzői jogok megsértése miatt, ami újabb fejezetet nyithat az AI és a kreatív iparágak küzdelmében.

A helyzetet különösen feszültté teszi, hogy a forgatókönyvírók nemrég fejeztek be egy csaknem egyéves, rendkívül megterhelő sztrájkot, amelynek egyik központi eleme éppen az AI elleni védelem és a szellemi tulajdonuk megóvása volt. A szakmabeliek joggal érzik úgy, hogy a techvállalatok megkerülték a szabályokat, amikor a tényleges forgatókönyvek helyett a nyilvánosan elérhető feliratfájlokat használták fel az LLM modellek fejlesztéséhez. Bár technikailag nem a hivatalos produkciós dokumentumokról van szó, a feliratok hűen tükrözik az írók szellemi munkáját, a párbeszédeket és a cselekményvezetés struktúráját. Ez a lépés rávilágít arra, hogy az AI-cégek milyen kreatív, sokszor vitatott módszerekkel gyűjtenek adatokat a modellek hatékonyságának növelése érdekében, gyakran figyelmen kívül hagyva az alkotók jogait.

A történet kapott egy különös csavart is, amely jól illusztrálja a jelenlegi szabályozási környezet visszásságait. Egy hírlevél szerzői a Claude segítségével egy teljes játékfilm-forgatókönyvet generáltak, amelyhez forrásanyagként Elon Musk és Sam Altman nyilvánosságra került, drámai e-mail-váltásait használták fel. A jelenlegi amerikai törvények értelmében az AI által generált művek semmilyen szerzői jogi védelemben nem részesülhetnek. Ez azt jelenti, hogy az így elkészült forgatókönyv bárki számára teljesen ingyen és legálisan hozzáférhetővé vált. Ez az eset komoly etikai és gyakorlati kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a nyilvánosan elérhető írásos anyagok új tartalomba történő „átalakítása” hol lépi át a jogi és morális határokat, és milyen jövő vár a kreatív szakmákra ebben az új korszakban.