MI Történik?

A 300 milliárd dolláros tanácsadói iparág túlélte a recessziókat, a technológiai buborékokat és számtalan „diszrupciót” az évtizedek során. Most egyes megfigyelők szerint az AI lehet az a nyílvessző, amely végül betalál. Az AI-modellek veszélyeztetik az üzleti modellt. Sok tanácsadó cég az óradíjas elszámolásra építette üzletét, de ahogy az olyan AI-eszközök, mint a ChatGPT és a Claude, hetekig tartó elemzéseket percekké tömörítenek, a számlázható órák elpárolognak. A váltás már megkezdődött. A McKinsey nemrégiben létszámának több mint 10%-át építette le, amit a Financial Times a története legnagyobb elbocsátásának nevezett. A cég 12 000 AI-ágat vetett be, és bevételeinek több mint 40%-a már az AI-val és kapcsolódó technológiákkal kapcsolatos tanácsadásból származik. Eközben az olyan cégek, mint a Palantir és az OpenAI, betörnek a hagyományos tanácsadói piacra, segítve a vállalatokat az AI munkafolyamatokba való integrálásában. Néhány iparági bennfentes azonban ellenáll. Érvük szerint a tanácsadás sokkal több, mint látványos prezentációk és kutatási jelentések készítése. A jó tanácsadók a megfelelő kérdések megfelelő sorrendben és a megfelelő közönségnek való feltételével diagnosztizálják a problémákat. Az „emberi érintés” jelenti a különbséget az adatok feldolgozása és a felismerések generálása között. Természetesen egyesek szerint a tanácsadó cégeket soha nem is a tanácsadásért bérelték fel. Az iparág kritikusai szerint sok vezetőség azért alkalmaz tanácsadókat, hogy „fedezéket” biztosítsanak az olyan nehéz döntésekhez, mint a létszámleépítések, ahelyett, hogy valódi új meglátásokat várnának. Ahogy a mondás tartja: „Még soha senkit nem rúgtak ki azért, mert a McKinsey-t választotta.”