Aidan Gomez, a Cohere vezérigazgatója arról, ki határozza meg az AI szabályait

Aidan Gomez, a Cohere vezérigazgatója nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, ahogyan a mesterséges intelligencia globális szabályozása jelenleg formálódik. Gomez szerint komoly veszélyt jelent, ha mindössze néhány meghatározó Silicon Valley-i technológiai óriás határozza meg az AI jövőjét és azokat a keretrendszereket, amelyek mentén a technológiát fejleszteni és használni lehet. A vezérigazgató párhuzamot vont a történelmi ipari monopóliumokkal, amelyek gyakran biztonsági vagy minőségi szempontokra hivatkozva próbálták meg ellehetetleníteni a kisebb versenytársakat és bebetonozni saját piaci dominanciájukat. Gomez álláspontja szerint egy sokszínű, nemzetközi és mindenekelőtt bizonyítékokon alapuló keretrendszerre van szükség, amely nem a nagyvállalatok érdekeit, hanem a közbizalmat és a technológiai fejlődést szolgálja.

A legnagyobb aggály, amelyet Gomez kiemelt, a szabályozási kisajátítás, vagyis a regulatory capture jelensége. Ez akkor fordul elő, amikor a felügyelő hatóságok és a szabályalkotók túlságosan szoros kapcsolatba kerülnek azokkal a cégekkel, akiket elvileg ellenőrizniük kellene. Ha az AI szabályait a jelenlegi piacvezetők diktálják, az olyan belépési korlátokat eredményezhet, amelyeket egy kisebb startup vagy egy open-source projekt képtelen lesz teljesíteni. Ez a folyamat nemcsak a versenyt fojtja meg, hanem az innovációt is lassítja, mivel a szabályozás a már meglévő üzleti modelleket és technológiai megoldásokat részesíti előnyben a diszruptív újdonságokkal szemben. A vezérigazgató szerint a biztonságra való hivatkozás nem válhat a piaci verseny korlátozásának eszközévé.

A zárt ajtók mögötti megállapodások helyett a Cohere vezetője az átláthatóság és a független ellenőrzés fontosságát hangsúlyozza. Gomez javaslata szerint a szabályozásnak kötelező, szabványosított tesztelési folyamatokon és külső auditokon kellene alapulnia. Ez azt jelentené, hogy az AI-modellek biztonságát és megbízhatóságát nem a fejlesztő cég bemondása alapján kellene elfogadni, hanem független harmadik feleknek kellene azokat ellenőrizniük. Egy ilyen rendszerben a hangsúly a konkrét technikai bizonyítékokon és az átlátható mérési módszereken lenne, nem pedig a politikai lobbierőn. Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy a kisebb szereplők is bizonyíthassák rendszereik biztonságát, miközben a nagyvállalatokat is valódi elszámoltathatóságra kényszerítené.

Gomez figyelmeztetése időszerű, hiszen a globális szabályozási keretek, mint például az EU AI Act vagy az amerikai elnöki rendeletek, éppen most kezdenek megszilárdulni. A vezérigazgató szerint egy befogadóbb, nemzetközi szabályalkotási folyamat az egyetlen módja annak, hogy az AI-ba vetett társadalmi bizalom hosszú távon fennmaradjon. Ha a szabályozást kisajátítják a Silicon Valley-i óriások, az nemcsak a gazdasági versenyt károsítja, hanem a technológia demokratizálódását is gátolja. A cél egy olyan környezet megteremtése, ahol a biztonság és az innováció nem egymást kizáró tényezők, hanem egymást erősítő alapkövek, amelyekhez minden fejlesztőnek – mérettől függetlenül – egyenlő feltételek mellett kell hozzáférnie.