A Z generáció és a millenniumi fiatalok optimisták az AI-jal kapcsolatban a munkahelyi aggodalmak ellenére
A Z generáció és a millenniumi fiatalok optimisták az AI-jal kapcsolatban a munkahelyi aggodalmak ellenére
A Deloitte nemrégiben tette közzé a 2024-es évre vonatkozó Z generációs és millenniumi felmérését, amely rendkívül átfogó képet nyújt a fiatalabb munkavállalói rétegek jelenlegi helyzetéről. A kutatás során 44 országban összesen 23 000 munkavállalót kérdeztek meg a jövőjüket érintő legfontosabb kérdésekről. Az eredmények egyértelműen óvatos optimizmust mutatnak a mind közelebb kerülő AI-hullámmal kapcsolatban. Ugyanakkor a felmérés rávilágít arra is, hogy a technológiai fejlődés mellett a válaszadók körében szélesebb körű aggodalmak fogalmazódnak meg a jövőbeli munkahelyek biztonságával, valamint a pozíciók megőrzésével kapcsolatban.
A részleteket vizsgálva jól látható egyfajta kettősség a technológia megítélésében. Azok a munkavállalók, akik rendszeres AI-felhasználóknak számítanak, kifejezetten pozitív tapasztalatokról számoltak be. Véleményük szerint a GenAI használata érezhetően javítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, hatékonyabbá teszi a mindennapi feladatok elvégzését, és jelentős mennyiségű időt szabadít fel a számukra. Ezzel a pozitív képpel áll szemben az a tény, hogy a munkavállalók 60 százaléka szerint az AI-alapú automatizáció munkahelyeket fog megszüntetni a jövőben. Érdekes módon a kiemelt felhasználók, vagyis a power user-ek még a nem-felhasználóknál is nagyobb aggodalmat mutattak a jövőbeli megélhetésük miatt, ami azt jelzi, hogy a technológia mélyebb ismerete felerősíti a fenyegetettség érzését.
A felmérés egy másik kritikus problémára is rávilágít, ez pedig a vállalati képzések hiánya. A millenniumi generációhoz tartozó válaszadóknak mindössze 45 százaléka, míg a Z generációsoknak is csupán az 51 százaléka érezte úgy, hogy a munkáltatója valóban megfelelő és kielégítő képzést biztosít az AI eszközök használata terén. Annak ellenére, hogy a cégek részéről jelenleg komoly hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren, a fiatal munkavállalók nem várnak tétlenül. A Z generáció 59 százaléka, a millenniumi korosztálynak pedig az 57 százaléka már most azt tervezi, hogy saját maga végzi el a szükséges átképzést. Ezzel szeretnének tudatosan alkalmazkodni azokhoz a közvetlen hatásokhoz, amelyeket az AI fog gyakorolni a karrierjük alakulására.
Mindezek alapján egyértelmű, miért bír rendkívüli fontossággal ez a jelenség. A millenniumi és a Z generációs munkavállalók a modern történelem legdrasztikusabb és leggyorsabb munkaerőpiaci változását fogják átélni a következő években. A felmérés adatai szerint azonban úgy tűnik, hogy a fiatalok nagy része már most pontosan érti és látja, milyen készségekre és lépésekre van szükség a jövőbeni versenyképességük megtartásához. Készek kézbe venni az irányítást és önállóan fejlődni, még abban az esetben is, ha a jelenlegi munkáltatóik egyelőre elmaradnak a piaci elvárásoktól, és nem biztosítják a kellő támogatást ehhez az elkerülhetetlen technológiai átálláshoz.
- A rendszeres AI-felhasználók úgy vélték, hogy a GenAI használata javítja a munka és a magánélet egyensúlyát, hatékonyabbá teszi a munkát, és időt szabadít fel.
- A munkavállalók 60%-a szerint az AI-alapú automatizáció munkahelyeket fog megszüntetni a jövőben, és a kiemelt felhasználók (power user-ek) nagyobb aggodalmat mutattak, mint a nem-felhasználók.
- A millenniumi válaszadók mindössze 45%-a, a Z generációsoknak pedig 51%-a érezte úgy, hogy a munkáltatója megfelelő képzést biztosít az AI terén.
- A képzés jelenlegi hiánya ellenére a Z generáció 59%-a és a millenniumi korosztály 57%-a tervezi az átképzést, hogy alkalmazkodjon az AI karrierjükre gyakorolt hatásaihoz.
A millenniumi és a Z generációs munkavállalók a modern történelem legdrasztikusabb munkaerőpiaci változását fogják átélni, és úgy tűnik, sokan közülük már most értik, mi szükséges a jövőbeni versenyképességhez – még akkor is, ha a munkáltatóik nem.