AI ÉS SZERZŐI JOG
A Legfelsőbb Bíróság kitért az AI szerzői jogi kérdése elől, fenntartva a kizárólagos emberi szerzőség elvét
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította az eddigi legjelentősebb ügy tárgyalását azzal kapcsolatban, hogy az AI által generált művészet részesülhet-e szerzői jogi védelemben. Ezzel helybenhagyták az alsóbb fokú bíróságok döntéseit, amelyek szerint csak emberek lehetnek szerzők, így elhalasztották az AI-korszak egyik meghatározó szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésének eldöntését.
- Az ügy középpontjában Stephen Thaler informatikus áll, aki kifejlesztett egy DABUS nevű AI rendszert, és 2018-ban szerzői jogi védelmet kért az általa generált műalkotásokra.
- A Szerzői Jogi Hivatal elutasította a kérelmet, kimondva, hogy csak emberek lehetnek szerzők – egy bíró 2023-ban ezt „alapvető követelménynek” nevezte, amivel a DC fellebbviteli bíróság is egyetértett.
- Trump igazságügyi minisztériuma szintén a Szerzői Jogi Hivatalt támogatta, azt közölve a bírósággal, hogy a szerzői jogi törvényeket emberi alkotók számára írták, nem gépeknek.
- A fellebbviteli bíróság megjegyezte, hogy Thaler saját magát is megjelölhette volna szerzőként az AI helyett, ami arra utal, hogy a kapu nincs zárva az AI-val segített művek előtt.
Miért fontos?
Elképesztő látni, hogy egy AI rendszer már évekkel azelőtt alkotott műveket, hogy a világ többsége megismerte volna a technológiát. A döntés ugyanakkor felemásnak tűnik, figyelembe véve, hogy az AI-tartalmak jelenleg minden kreatív szektorba beáramlanak. Ezt a kérdést valószínűleg továbbra is támadni fogják nagyobb szereplők, például stúdiók vagy alkotók, akiknek komoly anyagi érdeke fűződik a válaszhoz.