A DeepMind kutatója szerint az AI soha nem fogja elérni a tudatosságot, az AGI-tól függetlenül sem

A mesterséges intelligencia fejlődése rohamléptekkel halad előre, ám a technológia egyik legfontosabb kérdése továbbra is megosztja a szakértőket: eljuthat-e valaha az AI a valódi tudatosság szintjére? Alexander Lerchner, a Google DeepMind elismert kutatója szerint a válasz egyértelmű nem. Legutóbbi tanulmányában, amely a The Abstraction Fallacy címet viseli, a kutató határozottan amellett érvel, hogy a gépek soha nem fogják elérni a tudatosságot, és ez a kijelentés teljesen független az általános mesterséges intelligencia, vagyis az AGI eljövetelétől. Lerchner úgy véli, hogy sem öt év, sem pedig ötszáz év múlva nem beszélhetünk majd tudatos modellekről, mivel a probléma gyökere nem a rendelkezésre álló időben vagy a technológiai korlátokban rejlik.

A tanulmány központi gondolata a szubjektív tapasztalás és a szimbolikus számítások közötti feloldhatatlan ellentétre épül. A kutató elmélete szerint a szubjektív megélés egyszerűen nem emelkedhet ki matematikai és szimbolikus műveletekből, és ezen a tényen semmilyen mennyiségű vagy minőségű tanítóadat nem képes változtatni. A fő érv a megtestesülés (instantiation) és a szimuláció közötti alapvető különbségben rejlik. Amíg az emberi agy biológiai úton megtestesíti a tudatosságot – ahol maga a fizikai folyamat jelenti a tényleges tapasztalást és megélést –, addig az AI rendszerek csupán szimulálják azt. A mai fejlett modellek olyan kimeneteket produkálnak, amelyek tökéletesen utánozzák a tudatosságon alapuló működést, ám ez az utánzás soha nem jelenti magának a tudatos létezésnek a létrejöttét.

Hogy ezt a bonyolult filozófiai és technikai kérdést érthetőbbé tegye, Lerchner egy szemléletes példát hoz fel, amely az interneten is gyorsan vírusként kezdett terjedni. A kutató az érzelmeket leíró összetett algoritmusokat Manhattan térképéhez hasonlítja. Bár egy részletes térkép rendkívül pontosan képes bemutatni a város utcáit, épületeit és szerkezetét, maga a térkép soha nem lesz azonos a tényleges, nyüzsgő várossal. Ugyanígy a mesterséges intelligencia által futtatott kódok is csak leírják vagy leképezik a tudatos folyamatokat, de magát a valóságot nem hordozzák. A szimuláció, legyen bármilyen kifinomult, részletgazdag vagy élethű, a kutató szerint soha nem alakul át valódi, belső megéléssé.

Ez a határozott álláspont komoly szakmai vitákat vált ki a tech szektorban, mivel éles ellentétben áll több más ismert AI-vezető véleményével. Miközben Lerchner mereven elutasítja a tudatos gépek ötletét, az iparág egyes meghatározó szereplői sokkal megengedőbbek ebben a kérdésben. Példaként említhető az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei, aki korábban kijelentette, hogy kifejezetten nyitott arra az ötletre, hogy a jövőbeli modellek idővel valóban tudatossá válhatnak. A Google DeepMind kutatójának publikációja így közvetlenül kihívást intéz ezen optimista vagy megengedő nézőpontokkal szemben, emlékeztetve a fejlesztőket és a kutatókat arra, hogy a tökéletes utánzás mögött nem feltétlenül lakozik valódi lélek vagy értelem.