A ByteDance AI-csip kiskapuja

Újabb feszültséget szított az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben az a hír, miszerint a TikTok anyavállalata, a ByteDance egy jogi és kereskedelmi kiskaput kihasználva fér hozzá a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiákhoz. Bár az amerikai kormány szigorú exportkorlátozásokkal igyekszik megakadályozni, hogy a csúcskategóriás AI-csipek kínai kézbe kerüljenek, a ByteDance talált egy módszert a szabályok megkerülésére. A vállalat ugyanis nem vásárolja, hanem közvetlenül amerikai földön bérli és használja a csúcstechnológiás Nvidia chipeket, ezzel teljesen legálisan játszva ki a Washington által felállított korlátokat.

A washingtoni adminisztráció korábban nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva tiltotta meg az Nvidia számára, hogy az olyan nagy teljesítményű AI-csipeket, mint az A100 és a H100, közvetlenül kínai vállalatoknak értékesítse. A szabályozásban azonban maradt egy komoly rés: a korlátozások kizárólag az exportra vonatkoznak, így nem akadályozzák meg a kínai cégeket abban, hogy az Egyesült Államok határain belül béreljenek szerverkapacitást. A jelentések szerint a ByteDance pontosan ezt teszi: az Oracle felhőszolgáltatótól bérel olyan szervereket, amelyek a legmodernebb hardverekkel vannak felszerelve. A kiszivárgott adatok alapján a ByteDance a múlt hónapban több mint 1500 H100-as chiphez és további több ezer A100-as GPU-hoz fért hozzá ezen az Oracle-megállapodáson keresztül.

Ez a gyakorlat ráadásul nem korlátozódik egyetlen szoftveróriásra. A hírek szerint más vezető kínai technológiai vállalatok, például az Alibaba és a Tencent is hasonló lehetőségeket vizsgálnak a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezek a nagyvállalatok vagy meglévő amerikai szolgáltatóktól bérelnek infrastruktúrát, vagy saját adatközpontok létrehozását tervezik az Egyesült Államok területén, hogy hozzáférjenek a szükséges számítási kapacitáshoz. Mindez jól mutatja, hogy a kínai tech-szektor szereplői rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak a geopolitikai kihívásokhoz, és készek bármilyen jogi megoldást igénybe venni a céljaik elérése érdekében.

Az eset rávilágít arra, hogy az USA és Kína közötti AI-verseny napról napra fokozódik, és a piac meghatározó szereplői nem riadnak vissza a kreatív megoldásoktól, ha létfontosságú erőforrások megszerzéséről van szó. Miközben az Egyesült Államok kormányzata adminisztratív korlátozásokkal és kereskedelmi tiltásokkal próbálja hátráltatni ázsiai riválisa technológiai fejlődését, ez a küzdelem egyelőre szélmalomharcnak tűnik. A jelenlegi kiskapuk ugyanis világossá teszik, hogy a szigorú szankciók sem képesek hatékonyan és véglegesen megakadályozni Kínát abban, hogy elérje a globális AI-dominanciára vonatkozó ambiciózus céljait.